"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté eleve [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És mind[en] Paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: Bizony, [a]ki napon eendel az[on] gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. (Halotti beszéd)

"Gyerünk előre! Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni, nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz."
"Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük." (Öszödi beszéd 2006)

Múlnak az évek, évszázadok, évezredek, de az emberi természet nem sokat változott. Ha valakit odaengednek a tiltott gyümölcs közelébe, az általában vesz belőle. Nagy esélye van rá, hogy országunkban nem fogják kitiltani a paradicsomból, nem éri utol az igazságszolgáltatás. Mindenki előre menekül, de néha azért eljön az igazság pillanata. A trükkök ellenére, amelynek százait alkalmazzák.

Szűkebb hazámban, Kőbányán, egy társasházban történt eset borzolta fel a kedélyeket a környéken. A közös képviselő évekkel ezelőtt vette át a házat kezelésre, 24 millió forint hiánnyal. Felemelték a közös költséget, és a hiányt sikerült ledolgozni. A közös képviselő -segítve a folyamatot- egy éven keresztül nem vette fel az átlagosnál alacsonyabb kezelési díját.

Múltak az évek, a közös képviselő komoly érdemeket szerzett a társasház felújításában, amely a panelprogram keretében, több közeli házzal együtt valósult meg. Azokban a házakban is ő a közös képviselő.

Történt egyszer, hogy új tag került a társasház számvizsgáló bizottságába. Könyveléssel foglalkozó hölgyről van szó, belenézett tehát az iratokba. És mit talált? Több, mint 7 millió forint hiányt a házipénztárban. Azt most hagyjuk, hogy mennyi pénzt lehet tartani a házipénztárban, a lényeg a hiány.

Hogy lehetett ennyi pénzt elvenni? Több éven keresztül a közös képviselő kivette a házipénztárból a képviseleti díját, de átutalásos számlát adott. A könyvelő meg átutalta neki mégegyszer. Így több éven kersztül duplán vette fel a pénzt. Ügyes. A számvizsgáló bizottságba beválasztott hölgy feljelentést tett, a hatósági vizsgálat folyik.

Hogyan lehet itt előre menekülni? A közös képviselő utólag kölcsönszerződést akar kötni a társasházzal az összeg visszafizetésére, három éves futamidővel. Erről írásbeli szavazást írt ki, aminek eljárási módja nem felel meg a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakkal. Halmozzuk az élvezeteket.

Sajnos a legszomorúbb, hogy a társasház tulajdonosait megosztotta az eset. Az, hogy a pénzt elsikkasztották, már senkit nem érdekel. Az a lényeg, hogy legalább vissza fogják kapni, három év alatt, 4,5%-os kamattal (ilyen kölcsönt én is szívesen felvennék, és beraknám a bankba kamatozni 9%-ra lekötve). Régi lakótársak nem köszönnek egymásnak, két táborra szakad a lakóközösség.

Kötöttem egy megállapodást a közös képviselővel, amelyben elismeri a hibát, és ígéretet tesz a szavazás szabályos lebonyolítására. De a tulajdonosok felé ezt nem a megállapodásnak megfelelően kommunikálta. Kénytelen voltam ismét lépni, és a megállapodás eredeti szövegét megismertetni a lakókkal. Hogy legalább törvényes legyen a szavazás. Közéleti ember vagyok, kötelességemnek éreztem, hogy ezt megtegyem. Azután majd meglátjuk, hogy a vizsgálatnak mi lesz az eredménye.

Társasházak számvizsgálói, legyetek résen!